2009. június 7., vasárnap

esetem a hordozókendővel

Mikor még pocaklakó voltam, apa unszolására, a szüleim elhatározták, hogy miután megszületek hordozókendőbe fognak majd szállítani engem. Ennek több oka is volt: mert frankó, divatos egyrészt, másrészt mert olyan járdák és utak vannak, hogy össze-vissza rázna. Kaptunk is egy szép kék kendőt ajándékba Lujza nagy-nagynénitől ami elég nagynak tűnt ahhoz, hogy majd sétálhassak benne.
Mikor már nagyobbacska lettem (három és fél kiló) gondolták itt az ideje, hogy szabaddá tegyék a kezeiket. Elővették hirtelen a hordozókendőt, megnézték a hozzá járó DVD-t megkötötték az első legegyszerűbbnek tűnő lehetőséget és... akkor kezdődtek a gondok. És a gondok folytatódtak a második, a harmadik és a nemtudomhányadik próbálkozásnál. Nos, azóta sem tudjuk, hogy mi a gond: ők kötik-e rosszul, kicsike-e a kendő maga vagy én nem szeretem, de furcsa módon mikor néha néha kipróbáljuk, anyunak meg apunak ezer keze lesz mellyel kiszabadítanak a rongyok közül.
Szóval summa summárum, bár van hordozókendőm, még mindig apa és anya kezei között kell utazzak. De megígérem, nem adjuk fel, ha másnak sikerűlt nekünk és sikerűlni fog. Uff, Dengezik a király.



Mint említettem még mindig a szüleim között utazom, bizonyítékképpen küldök egy képet a tegnapi sétálásomról.

2 megjegyzés:

majusvan írta...

Szia Dengezik. Nem tudom mi lehet a gond a hordozókendőddel, de nekem bejött egész jól eddig. Az egyedüli ami zavar, hogy marslakóként megbámulnak mikor végigsétálunk kendőben Szentgyörgy utcáin. A népek sajnálnak és kommentálnak anyukám háta mögött, pedig nekem nagyon jó a kendőbe, mindig jókat alszom. Az én szüleim is dvd-ről és youtuberól tanulták a kötést, egyelőre elől hordoznak, de ha ilyen tempóban növök hamarosan hátra is fogok kerülni. Neked milyen kendőd van, milyen hosszú?
Dani voltam (paramétereim 2 hónap, 6 kiló), vagyis Dani anyája

réka írta...

Szia. Ha van még kedvetek próbálkozni a kendővel, szívesen segítek én is kideríteni, hogy mi lehetett a gond.