Anya, apa, elmentem falu-napolni, majd jövök! Ezzel a felkiáltással tegnap hasra fordultam. Na de nem most kedődött a sztori.
Kb. egy héttel ezelőtt elhatároztam, hogy megtanulom a helyváltoztatást. Ugye, napközben, nagyjából felügyelet vagyok, így nehéz valami extra érdekes dolgot kiviteleznem, és éjszakára hagytam. Szépen, mikor anyu letett a kiságy közepén, azzal a céllal, hogy megnézem mi van odakint a többi szobában elindultam. Igaz háton fekve, de sok más élőlényhez hasonlítva elég gyorsan mozogtam. Egyetlen akadály volt, amit nem tudtam leküzdeni - a rácsok. És mint kiderűlt a fejem sem fért be - legalább is háton fekve. De mivel semmilyen jócselekedet nem maradhat büntetlenűl, anya le is kapott a lencséjével.
Egy másik "megmozdulásom" falunapokkor volt. Most képzeljétek, kint szól a zene, a vattacukros bácsi tekergeti pálcikáját és én, Dengezik bent a szobában ücsörgöm az ágyban. Igen, és elhatároztam hogy véget vetek ennek. Egy óvatlan pillanatban - mintha eddig csak azt gyakoroltam volna - hasra fordultam és megpróbáltam elindulni. Mint az előbbi alkalomkor itt is akadtak gondok: a fejem, ami nagy volt a sok okosságtól ami benne lakozik és az ágynemű ami gátolta a felemelkedésemet. És ne is mondjam, hogy a szülők meg a nagyanyó akik annyira meglepődtek hirtelen cselekedetemen hogy elkezdtek hangosan csodálkozni amivel jócskán összezavarták a koncentrálásomat.
Nos, így nem megyek falunapokra, de minden kudarcban benne van a siker, várjuk jövőre is a vatta cukros bácsit a falunapokra.
Kb. egy héttel ezelőtt elhatároztam, hogy megtanulom a helyváltoztatást. Ugye, napközben, nagyjából felügyelet vagyok, így nehéz valami extra érdekes dolgot kiviteleznem, és éjszakára hagytam. Szépen, mikor anyu letett a kiságy közepén, azzal a céllal, hogy megnézem mi van odakint a többi szobában elindultam. Igaz háton fekve, de sok más élőlényhez hasonlítva elég gyorsan mozogtam. Egyetlen akadály volt, amit nem tudtam leküzdeni - a rácsok. És mint kiderűlt a fejem sem fért be - legalább is háton fekve. De mivel semmilyen jócselekedet nem maradhat büntetlenűl, anya le is kapott a lencséjével.
Egy másik "megmozdulásom" falunapokkor volt. Most képzeljétek, kint szól a zene, a vattacukros bácsi tekergeti pálcikáját és én, Dengezik bent a szobában ücsörgöm az ágyban. Igen, és elhatároztam hogy véget vetek ennek. Egy óvatlan pillanatban - mintha eddig csak azt gyakoroltam volna - hasra fordultam és megpróbáltam elindulni. Mint az előbbi alkalomkor itt is akadtak gondok: a fejem, ami nagy volt a sok okosságtól ami benne lakozik és az ágynemű ami gátolta a felemelkedésemet. És ne is mondjam, hogy a szülők meg a nagyanyó akik annyira meglepődtek hirtelen cselekedetemen hogy elkezdtek hangosan csodálkozni amivel jócskán összezavarták a koncentrálásomat.
Nos, így nem megyek falunapokra, de minden kudarcban benne van a siker, várjuk jövőre is a vatta cukros bácsit a falunapokra.
RSS Feed (xml)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése